Növényi férgek. Fonálférgek

A jól látható rovarokon kívül a szántóföldi növényeinket burgonya, cukorrépa, rizs, õszi búzaültetvényeinket gyümölcsfaiskolák, szõlõiskolákzöldségnövényeinket paprika, paradicsom, hagyma, saláta, káposzta, uborka jelentõs mértékben károsítják a szabad szemmel nem látható növényparazita fonálférgek is.

Ezek az 1 mm alatti, talajokban, növényekben szabadon élõ kis állatok szabadföldön és üvegházakban fóliasátrakban egyaránt jelentõsek. Rendszertanilag a hengeresférgekhez tartozó parányi állatok, egyedszámukat tekintve a legnagyobb létszámú élõlények a Földön.

Fonálférgek a növényvédelemben

Ezeknek döntõ hányaduk közömbös szaprofita faj, csak kis részük okoz mezõgazdasági károkat. Ezek az úgynevezett növényparazita nematodák fonálférgek szájszuronnyal rendelkeznek, növényi férgek megsértik a növények szöveteit, amelyek torzulnak, elszínezõdnek, fejlõdésükben visszamaradnak, elszáradnak.

Kártételüket növeli, hogy egyes fajaik vírusvektorok vagy különbözõ baktérium- és pinwormok felnőtteknél visszaesnek is terjesztenek.

A fonálférgek kártétele következtében az egyes növényi kultúrákban több millió forintos termésveszteség is elõfordulhat.

Környezetvédő gyűrűsférgek Természer Világa Mostanáig úgy gondolták, hogy az arzén, higany és kadmium lebontását végző phytochelatinszintetáz enzim csupán növényekben és néhány gombában található meg. A Pennsylvania Egyetem biológusai elsőként állatokban is azonosítottak egy, a nehézfémek detoxikálására képes biokémiai útvonalat. A Philip A. Rea biológiaprofesszor vezette kutatócsoport a Caenorhabditis elegans nevű gyűrűsféreggel végzett kísérleteiről a Journal of Biological Chemistryben számolt be.

A fonálférgek között azonban hasznos fajok is akadnak, amelyeket a biológiai védekezésben egyre sikeresebben alkalmaznak a különbözõ rovarkártevõk ellen. Ezek a ragadozó entomopatogén fonálférgek talajokban élnek, és az itt elõforduló rovarokat, lárvákat pl. A növényparazita fonálférgek a növény minden részét megtámadhatják, a gyökereket vagy a gumót a gyökérgubacs-fonálférgek Meloidogyne fajok és a növényi férgek Globodera fajoka törzset és a szárat a szárfonálférgek Ditylenchus fajoka leveleket a levélfonálférgek Aphelencnoides fajokmíg a virágokat az Anguina fajok támadják meg.

Lehetnek belsõ és külsõ élõsködõk egyaránt.

Talajban élő férgek

Magyarországon nál több szabadon élõ szaprofita, ragadozó és növényi élõsködõ fajt mutatta ki, amelyek közül közel 30 a növényi kártevõ. A fonálférgek elleni védekezési lehetõségek közül elsõ helyen a megelõzés áll. Fontos a talajvizsgálat, a növényvizsgálat, a fertõzésmentes szaporítóanyag elõállítása. Agrotechnikai védekezési eljárások között megemlíthetjük a vetésforgók alkalmazását.

Az egyes növényfajták eltérõen érzékenyek a fonálféreg fertõzésekre, ezért egyre nagyobb jelentõsége van a rezisztencianemesítésnek paprika, paradicsom. A kémiai védekezés költségessége, toxicitási veszélye, bizonytalansága miatt egyre jobban háttérbe szorul.

A legfontosabb hazánkban elõforduló fonálférgek kártétele az alábbiakban foglalható össze: Gyökereken károsító fonálférgek cisztaképzõ-fonálférgek - Közönséges burgonya fonálféreg Karantén károsító. Magyarországon hosszú ideig csak elvétve fordult elõ Keszthely,de az utóbbi években Pest és Nógrád megyében újra betelepedett.

• Rozsda parazita
• Talajban élő férgek | Körinfo

Kártétele következtében a burgonya gyökere elhal, tápanyag- és vízellátási zavarok lépnek fel, újabb, dús mellékgyökerek fejlõdnek. A növény fejlõdésében visszamarad, gyenge, kevés szárat fejleszt, a levelek növényi férgek, a gumók csenevészek maradnak.

A gumókon másodlagos fertõzés következtében baktériumos és gombás fertõzések jelenhetnek meg Rizoctonia. Az ide tartozó fajok nõstényei cisztákká alakulnak át, amelyek a talajokban találhatók, és bennük a fonálférgek tojás formájában évekig képesek fennmaradni. Védekezés: vetésforgó, a területen 5 évig nem lehet burgonyát termeszteni.

A növény újabb és újabb oldalgyökereket fejleszt, amelyen fehér, késõbb barna ciszták láthatók. Éjjel a levelek általában magukhoz térnek. Védekezés: vetésforgó alkalmazása. Mivel melegkedvelõ fajokról van szó, üvegházi kártételük jelentõsebb.

Kártételük következtében a növények, elsõsorban zöldségnövények gyökerein változó nagyságú, többnyire gomb alakú gubacsok jelennek meg amelyek nagysága akár mogyorószem méretû is lehetezek belsejében található a fehér színû nõstény.

APRÓ, DE ALATTOMOS KÁRTEVÕINK A NÖVÉNYPARAZITA FONÁLFÉRGEK

Gumós növények esetében a gubacsképzõdés elmaradhat. A fertõzött növény fejlõdésében visszamarad, erõs fertõzés esetén elszáradhat. Védekezés: szabadföldön vetésforgóval, üvegházban fertõzésmentes szaporítóanyag elõállításával, talajgõzöléssel és talajcserével lehet. Az érzékeny fajták termesztését kerülni kell. Az egyéb gyökérfonálférgek közül meg kell említeni a vírusvektor fonálférgeket, amelyek elsõsorban szõlõiskolákban veszélyesek.

Közvetlen kártételük, a gyökerek szívogatása nem veszélyes, de jelentõs szõlõvírusokat terjesztenek. Súlyos fertõzés esetén a területen 5 évig ne foglalkozzunk szõlõtelepítéssel. Szárfonálféreg A legszélesebb körben elterjedt kártevõ, szinte valamennyi szántóföldi és zöldségnövényen elõfordul, de legjelentõsebb kárt a hagymán és fokhagymán okozza. Az általa károsított növények tövének alja megduzzad, a levelek növényi férgek, fodrosodnak, torzulnak, elsárgulnak, a csíranövény elpusztul.

Védekezni ellene fertõzésmentes növények alkalmazásával vagy kiültetendõ dugvány melegvizes áztatásával, szabadföldön a területek gyommentességének biztosításával lehet.

Kártétele a gumókon jelentkezik, ahol kezdetben fehér foltok képzõdnek, amelyek késõbb kiüregesednek. A héj vékony, ráncos lesz, a gumó fokozatosan elrohad.

Féregűző, féreghajtó szerek: mit kell tudni róluk?

A fonálférgek az egészséges és beteg rész határán találhatók meg. Fertõzésmentes szaporítóanyag vetésével a kártétel kiküszöbölhetõ.

• Jó tabletták mindenféle férgekhez
• Féregűző, féreghajtó szerek: mit kell tudni róluk? - HáziPatika

Jelenléte nehezen ismerhetõ fel. A csiperkegomba micéliumait támadja meg, amely elpusztul, és a baktériumos fertõzés jelenik meg.

Környezetvédő gyűrűsférgek

Levélfonálférgek - Szamóca fonálféreg Több mint gazdanövénye van, elsõsorban a szamócán veszélyes. A károsított levelek deformálódnak, fodrossá válnak, elszínezõdnek. A fertõzött levélfelületeket a vastagabb levélegek határolják.

1. Egyes növények és növényi termékek védett övezeteken keresztül történő szállítása
2. Fonálférgek a növényvédelemben – Agrárágazat

A virágkocsány megvastagszik, megrövidül, a virágtengely sûrûn elágazik. A szamócatõ közepe lombtalanná válik. Védekezés: fertõzésmentes szaporítóanyag felhasználása. Búza-fonálféreg Az õszi búzában fordul elõ.

Fonálférgek

A monokultúrás termesztés elõsegítette a fertõzését. A fiatal levelek töve megduzzad, a levelek csavarodnak, a szár megrövidül. Éréskor a kalászokban a szemek helyén a búzaszemnél kisebb sötét színû, gömbölyded gubacsok fejlõdnek ki, amelyekben több száz fonálféreg található.

Ezek a talajra hullva, képesek több évig életképesek maradni.

Védekezés: vetésváltással lehet ellene védekezni. Nádasy Miklós.

Villásférgek Nyelesférgek A férgek, ezek a soksejtű, testüreges, ősszájú állatok annak ellenére, hogy nem egyetlen rendszertani egységet képviselnek, sok hasonlóságot mutatnak. A férgeknél a mezodermában kialakult a másodlagos testüreg. A differenciálódás folyamán megjelenő bélcső nyílása megegyezik az ősbélüreg nyílásával, tehát ezek ősszájú állatok.