Szamárköhögés és paraziták


phylum platyhelminthes taenia

A dolog értékét limitálja, hogy állatkísérletről van szó, de azon belül próbáltak mindent végigzongorázni. Anubisz-páviánokat használtak, ezek főemlősök, genetikailag nagyfokú hasonlóságot mutatnak az emberrel, és bennük a pertussis lefutása hasonló a humán megbetegedéshez beleértve a rohamszerű köhögést. A kísérleti állatokat négy csoportra osztották, hogy lefedjenek minden szcenáriót: az első csoport nem kapott semmilyen oltást és természetes eredetű szamárköhögésen sem ment át immunológiailag naiv csoporta második szamárköhögés és paraziták wP-vel, a harmadikat aP-vel oltották, a negyediket pedig nem oltották, de megfertőzték természetes szamárköhögéssel, ők képviselték a természetesen immunizálódottakat convalescens csoport.

Az egyes csoportokban állat volt. Miután az első fél évben túlestek ezeken, a 7.

Mi a baj a szamárköhögés elleni oltással? (2. rész) - Védőoltásokról - a tények alapján

Először is megnézték, hogy az egyes oltások, illetve a kiállt természetes betegség milyen védettséget ad. E célból mindenkit szándékosan pertussisnak tettek ki, és vizsgálták a történéseket.

A pinworms meggyógyítja őket

A dolog jellegéből adódóan így természetesen csak az oltás primer hatásosságát lehet mérni, a szekunder hatásosságot, tehát az oltás adta védelem gyengülését nem, hiszen az oltás friss volt mindenkinél. A fehérvérsejtszám alakulása a betegség klinikai súlyosságát jellemzi, vízszintes tengelyen a Pre a megfertőzés előtti érték, a többi azt jelzi, hogy a vérvétel hány nappal a megfertőzés után történt: Ahogy várható volt, az immunológiailag naiv csoportban szamárköhögés és paraziták a krach, ami viszont nagyon fontos, hogy az aP a wP-hez és a kiállt betegséghez teljesen hasonló, lényegében tökéletes immunitást adott ilyen szempontból!

A fehérvérsejtszámmal egybecsengett az állatok "klinikai" képe is: az aP, wP és kiállt betegség csoportba tartozó szamárköhögés és paraziták nem köhögtek, nem mutattak étvágyvesztést, egyáltalában, semmilyen tünetük nem volt. A kutatók nézték az orrgarat-törletekben a kórokozók koncentrációját, ez azért nagyon fontos, mert jellemzi, hogy mennyire kolonizálta a kórokozó az állatot mennyire szaporodott el benne : Itt már izgalmasabb amit látunk: bár klinikai értelemben nem lettek betegek, de kolonizálódni kolonizálódtak az oltott állatok szemben a kiállt betegséggel, abban a csoportban már a legelső méréskor is kimutathatatlan volt a pertussis a orrgarat-mintában.

Kezelni a beteget makrolid antibiotikummal, továbbá az egész család gyógyszeres kezelése megelőzés céljából, ha van hat hónapos kor alatti gyermek a családban. Kórokozó Hasonló képet okozhat a B.

Még érdekesebb, hogy itt már nagyon is van különbség az aP és a wP között: a teljes sejtes vakcinával oltottak szervezete jóval gyorsabban számolta fel a baktériumokat. Az aP-vel oltottakban a koncentráció ugyan kisebb volt kezdetben mint a teljesen naiv állatoknál, de cserében a felszámolás is lassabban ment; végeredményben nem hogy a wP-hez, de még a naiv csoporthoz képest is hosszabb ideig voltak kolonizálva.

A kutatók arra is gondoltak, hogy ezek az eredmények megkérdőjelezhetőek azon az alapon, hogy az állatokat szándékosan fertőzték meg Ennek ellenőrzésére két aP oltott és egy naiv páviánt közös ketrecbe zártak egy naiv, és az összezárás előtt szándékosan megfertőzött páviánnal.

Ebben a helyzetben, a test különösen érzékeny a különböző fertőzések, amelyek közül az egyik pertussis. A betegség érinti a légutak közvetlenül, hanem a szamárköhögés felnőtteknél nem olyan gyakori, mint a gyerekek. A jelenléte specifikus baktériumok a nevét Bordetella pertussis, a betegség következtében a fejlődését fertőző jellegű.

Természetesen egy hét után mindhárom, peches társaságot kapott állat megfertőződött. De fontos újra hangsúlyozni, hogy őket nem fertőzték meg a kutatók, tehát a betegséget kizárólag a negyedik állattól, azaz természetes úton kaphatták meg. Íme az orrgarat-törlet pertussis koncentrációja a naiv és az aP oltott állatokban: Az egyetlen különbség az előzőhöz képest legfeljebb az, hogy itt aztán végképp semmilyen eltérés nem volt az aP csoport és az immunológiailag naiv állatok között Összefoglalva: az aP csakugyan tökéletesen hatásosnak bizonyult a klinikai megbetegedés megelőzésére, ám gyakorlatilag tökéletesen hatástalannak a kolonizáció megelőzésére.

Megvan tehát az első rossz hír ami az aP-t illeti, de ez végülis még nem a világ vége: minket igazából nem önmagában a kolonizáció érdekel, hanem az, hogy utána ezt tudják-e terjeszteni is az oltottak.

  1. Immunválasz helmint fertőzésre
  2. Mik is azok a kórokozók? - HáziPatika
  3. BNO A - Szamárköhögés, bőrdetella pertussis miatt
  4. Если он позволит Хейлу вывести Сьюзан из шифровалки и уехать, у него не будет никаких гарантий.

A vizsgálat szerencsés módon erre is kiterjedt, mégpedig egy nagyon direkt megoldással. A kutatók ugyanis ezt követően fogtak két aP-vel oltott állatot külön ketrecbenszándékosan megfertőzték őket, majd 24 óra elteltével mindkét ketrecbe beraktak egy immunológiailag naiv állatot.

Szamárköhögés

És innentől kezdve lehetett izgulni: vajon megfertőződnek-e a naiv állatok az aP-vel oltott, klinikailag nem beteg de mint már tudjuk, kolonizált társuktól? Vagy az aP, noha a kolonizációt nem tudta megakadályozni, azért a kórokozó terjesztése ellen véd?

minden típusú férget kezeljen népi gyógyszerekkel

Sajnos nem jó dolgok derültek ki: Az azonos színek jelentik ugyanazon ketrecet, a folytonos vonal jelenti az aP-vel oltott és megfertőzött páviánt, a szamárköhögés és paraziták a mellérakott immunológiailag naiv állatot.

A helyzet elég egyértelmű: a fogékony állatok gond nélkül elkapták a szamárköhögést társaiktól, hiába voltak azok aP-vel oltva.

3. felvonás: Aggasztó hírek egy állatkísérletből

Összefoglalva úgy tűnik, hogy az aP kitűnően véd a klinikai megbetegedés ellen, de nem, vagy legalábbis jóval kevésbé a megfertőződés, és a kórokozó terjesztése ellen. Fontos hangsúlyozni, hogy ez nem tekinthető perdöntő bizonyítéknak, hiszen állatkísérletről van szó, aminek az emberre vonatkoztatása mindig kérdés, valamint a mintanagyság is roppant kicsi volt, de mindenesetre ez egy korábbiakkal egybevágó, aggasztó eredmény.

a parazita és a gazda tulajdonságai

A kutatók a fentieken túl is megnéztek több egyéb kérdést; a későbbiek szempontjából talán egy dolgot érdemes kiemelni: vizsgálták, hogy az egyes állatok esetében milyen jellegű segítő T limfocita Th válasz jön létre az oltás, illetve a természetes fertőzés hatására. Az immunológiáról szóló részben részletesen leírtam, hogy ez mit jelent, nagyon röviden: a Th limfociták alapvető szerepet játszanak az immunválasz irányításában.

pinworms hogyan lehet megtudni vagy sem

Hagyományosan két nagy csoportra ricinusféreg kezelés őket: hotc paraziták Th1 limfociták elsősorban a sejten belüli kórokozók vírusok, sejten belüli baktériumoka Th2 a sejten kívüli kórokozók férgek, többsejtes paraziták elleni immunválasz kialakításában alapvető fontosságú.

Csak a legutóbbi évtizedekben ismerték fel, hogy a segítő T sejteknek van egy harmadik alcsoportja is, a Th17, melyről kevesebbet tudunk, de szintén a sejtek kívüli kórokozók sejten kívüli baktériumok, gombák elleni immunválaszt irányítja, valamint a nyálkahártya immunitásban is fontos szerepet játszik.

A következő egyszerűsített ábra azt mutatja, hogy az állatokból vett és megfelelően előkészített mintában szamárköhögés és paraziták különféle citokinek koncentrációja mennyi volt. A wP kiváltotta immunválasz ilyen szempontból vett jellege egyezik a természetessel, Th1 és Th17 dominál, Th2 nélkül nem meglepő, hiszen ugyanaz a kórokozó van bennede jóval gyengébb mint a természetes szintén nem meglepő, hiszen elölt a kórokozó.

Ami viszont nagyon érdekes, hogy az aP adta immunitás profilja alapvetően eltér: a Th17 válasz szinte hiányzik noha mind wP-nél, mind a természetes fertőződésnél megvoltezzel szemben viszont igen erős Th2 van jelen amit ellenben sem wP-nél, sem a természetes fertőződésnél szamárköhögés és paraziták láttunk.

Vegyük észre, hogy a korábbi eredmények emberben történő reprodukciójára nehezen kapnánk etikai engedélyt, addig ez minden további nélkül megvizsgálható, hiszen csak vért kell vennünk a természetesen megfertőződött vagy beoltott alanyoktól, és megvizsgálnunk a citokinek koncentrációját.

Így érdemes védekezni a szamárköhögés ellen

Ezt a problémakört nagyon alaposan körüljárja a Cold Spring Harbor Perspective in Biology című folyóirat különszámának es cikksorozata, az immunológiai részletek iránt érdeklődőknek bátran ajánlom. Kitérő megjegyzés: a dolognak van még egy fontos, bár a szamárköhögéses alapkérdésünkhöz egyáltalán nem kötődő vetülete.

Ez emiatt egy másik bejegyzés tárgya lehetne, de egy szót ejtsünk róla itt is: a Th2 polarizációnak van egy potenciális problémája. Ha valami miatt mégis Th2 irányba tolódik az immunrendszer, az olyan szempontból problémás lehet, hogy ugyanez az eltolódás figyelhető meg az atópiás megbetegedések ételallergia, asztma, ekcéma háttérében.