Vilagito féreg. Melyik féreg-giliszta és nyálkája világít a sötétben?, Vilagito fereg
Meg persze néhány cseppkőbarlang.
Melyik féreg-giliszta és nyálkája világít a sötétben? Vilagito féreg Egy újonnan felfedezett cápafaj és egy elképesztően hangos, az óceán mélyén élő féreg.
A New Orleans-i Tulane Egyetem kutatói még ben nagy ámbrásceteket tanulmányoztak a Mexikói-öbölben, amikor egy még sohasem látott apró cápára lettek figyelmesek. A Qubit nevű tudományos hírportál beszámolója szerint a mindössze 14 centiméteres bébicápáról vilagito féreg majd tíz éves fajmeghatározási folyamat alatt, a New York-i és a floridai természettudományi múzeumok szakértői segítségével kiderítették, hogy egy eddig nem ismert cápafajról van vilagito féreg.
Melyik féreg-giliszta és nyálkája világít a sötétben? A mágikus barlang több ezer világító féregtől ragyog — fotók Kisvasúttal az Elveszett Világba Miért világít egy furcsa féregfajta?
Az amerikai zsebcápa nevet adták neki. Ám a név nem nem az állat méreteire utal, hanem az oldalsó uszonyai fölött elhelyezkedő zsebszerű nyílásokra. A kutatók arra is rájöttek, hogy ezeken a nyílásokon keresztül engedi ki világító mirigyváladékát az állat.
Ez egyszerre vonzza a prédát és álcázza a cápát, amely a paraziták kezelése a klinika testében folyadékfelhő fölött úszva, alulról kivehetetlen, így a meglepetés erejével csaphat le áldozatára, és ellenségei elől is jobban el vilagito féreg rejtőzni. Ezen felül a zsebcápa hasoldali bőrét is fénykibocsátásra képes sejtek pöttyözik.
Sokkal vilagito féreg látványos, ám annál hangosabb az a másik tengeri élőlény, amelynek létezését szintén az elmúlt években, ben fedezték fel a kutatók, a tudományos hírek pedig a leghangosabb vilagito féreg féreg állatként írták le a napokban.
A Leocratides kimaraorum egy méteres mélységben, szivacsokban élő apró féreg, ám mikor fajtársaival összevész akár decibeles hangerősséget is képes kiadni.
Ez meghaladja a mennydörgés és a szirénázó mentő hangerősségét is, azzal ér fel, mintha a fülünk mellett puskával lőnének, vilagito féreg emberi fül nem is képes teljes mértékben érzékelni ezt a hangerősséget. Richard Palmer, az Albertai Egyetem tengerbiológusa az új féregfaj tanulmányozásakor lett figyelmes a jelenségre, feltételezésük szerint territóriumukat védik úgy az alig 3 centiméteres, átlátszó férgek, hogy csettintgetnek.
A hangot fel is vették a kutatók: Szájnyílásukat összeillesztik és a feltételezések szerint a vilagito féreg fizikai vilagito féreg nagy nyomáskülönbség hatására a folyadékokban létrejönnek, majd kipukkannak a buborékok kihasználva adnak ki hangot.
Ahogy a férgek szája összeér, esik a nyomás és a vilagito féreg hirtelen gáz fázisba alakul át, ez adhatja az erős hangot.
